Havasvég
tetején
lakik rég,
egy rénszarvaslegény,
a Szürke Patás.
Csak ő húz így szánt, senki más!

Lehet hó,
lehet tél,
szalad, vágtat az égen,
bárhogy fúj a szél.
Se sapka, se sál,
így jó vörös tőle az orra már!

Mert Játékország szíve mélyén
folyton hull a hó,
el kél hát egy hosszú horgolt sál.
Bárcsak látná Télapó,
és húzna gyorsan rá
még tél előtt
egy szarvasfejfedőt!

Jön a szán,
csupa fény,
s miután lefékez a ház tetején, nagy fújtatás
a jel, hogy megjött Szürke Patás.

Csak egy perc,
amíg vár,
hogy a zsákot bedobja
a Télapó, s tova száll
a téli tájon át,
bár nyúzza a huzat a nóziját.

Mert játékország...

[Szervusztok gyerekek!Nincs valakinél egy papírzsepi?

Mert játékország...

Jön a szán,
csupa fény,
s miután lefékez a ház tetején, nagy fújtatás
a jel, hogy megjött Szürke Patás.